Pokeweed, Poke Sallet Seeds (Phytolacca Americana)

A pokémon keleten őshonos Észak-Amerika, a Középnyugat és a Mexikói-öböl partvidékén, szétszórtabb populációkkal a távoli nyugaton. Európa és Ázsia egyes részein is meghonosodott. kártevőfajok gazdálkodók által. ^{[ a szövegben nem igazolva ]} Ezenkívül a pokemon veszélyt jelent az emberekre és az állatpopulációkra is, többek között: mérgezés; a toxicitás szintje a növény érésével növekszik, és mérgező gyümölcsökkel jár. A fiatal levelek megfelelő főzéssel ehetővé tehetők. Használják... díszítő ban kertészet, és sokfélesége miatt felkelti az érdeklődést természetes termékek (toxinok és egyéb osztályok), a ökológiai szerepe, történelmi szerepe a hagyományos orvoslás, és bizonyos hasznára orvosbiológiai kutatás (pl. a tanulmányokban (mitogén alkörmös)). A vadonban könnyen megtalálható legelők, nemrég megtisztított területek, és erdei nyílások, peremvidéki élőhelyek például kerítéssorok mentén és pusztaságokban.

Általános leírás

Almásfű bogyók

A Pokeweed tagja a A Phytolaccaceae, vagy tágabb értelemben a pokemonfélék családjába tartozik, és őshonos lágyszárú évelő növény, ami nagy, akár 2 méter magasra is megnőhet. Egy vastag, fehér, húsos koronájából egy vagy több ág nő ki karógyökér, mindegyik "vaskos, sima, zöld vagy kissé lilás szár"; egyszerű, egész levelek hosszú, a szár mentén váltakozva elrendezett levélnyelekkel.

A pokefüvek csak a magjaik (nagy, fényes fekete és lencse alakú) segítségével szaporodnak, amelyek egy húsos, 10 sejtből álló, bíborvörös nedvű, lila vagy majdnem fekete bogyóban találhatók. A virágok tökéletes, sugárirányban szimmetrikusak, fehérek vagy zöldek, 4-5 csészelevéllel és szirmok nélkül. A virágok megnyúlt fürtökben fejlődnek, úgynevezett fürtök. A magok hosszú életképességűek, és sok év után is csírázhatnak a talajban.

A madarakra nincsenek hatással a bogyókban található természetes vegyi anyagok (lásd alább), és megeszik őket, szétszórva a magokat. A magok kereskedelmi forgalomban kapható vetőmagokban is megtalálhatók (pl. zöldségvetőmag-csomagokban). A bogyókról azt írják, hogy jó táplálékforrást jelentenek az énekesmadarak és más madárfajok, valamint a toxinjai által nem érintett kis állatok számára. Úgy gondolják, hogy a madarakon keresztüli elterjedés magyarázza az elszigetelt növények megjelenését olyan területeken, amelyeket egyébként nem népesített be a pokémon.

Nevek

P. americana vagy a pokémon néven ismert áfonya, piszkáló gyökér, Virginiai piszkálás (vagy egyszerűen bök ), galambbogyó tintabogyó, vörösbegy vagy vörös tintanövény . Amikor használják Kínai orvoslásnak hívják, chuíxù shānglù (垂序商陸). A növényt és megfelelően megfőtt leveleit más néven piszkos saláta vagy gyakrabban poké saláta , néha betűzve polk saláta .

Toxicitás, mérgezés és halálozás

A növény minden része mérgező, és veszélyt jelent az emberi és állati egészségre. Összefoglalva, a mérgező anyagok a legnagyobb koncentrációban az alanyban találhatók, majd a levelekben és a szárakban, végül pedig az érett gyümölcsben. A növény általában az érés előrehaladtával mérgezőbbé válik, a bogyók kivételével (amelyek már zöld állapotban is jelentős toxicitást mutatnak).

A gyerekeket vonzhatják a bogyós gyümölcsök fürtjei. Az Ohio Mezőgazdasági Kutató- és Fejlesztőközpont (OARDC) megjegyzi, hogy

A gyermekeket leggyakrabban nyers bogyós gyümölcsök fogyasztása mérgezi meg. A csecsemők különösen érzékenyek, és már haltak meg néhány nyers bogyó elfogyasztása miatt is. Felnőttek is mérgeződtek, néha halálos kimenetelűen, nem megfelelően elkészített levelek és hajtások fogyasztása miatt, különösen, ha a gyökér egy részét a hajtással együtt takarították be, és a gyökeret ehető gumónak hitték. Embereken végzett kutatások azt is kimutatták, hogy a közönséges alkeszméz mutációkat (ami akár rákhoz is vezethet) és születési rendellenességeket okozhat. Mivel a alkeszméz leve a bőrön keresztül is felszívódhat, kerülni kell a növényi részek érintkezését a csupasz bőrrel.

A pokeweed fogyasztását terhesség alatt kerülni kell, és a gyermekek, akik akár egyetlen bogyót is fogyasztanak, sürgősségi ellátást igényelhetnek. A növényi nedv okozhat bőrgyulladás érzékeny embereknél.

A madarak látszólag immunisak erre a méregre. A növény nem ízletes az állatok számára, és kerülik, kivéve, ha kevés máshoz jutnak hozzá, vagy ha szennyezett szénában van, de lovak, juhok és szarvasmarhák mérgeződtek meg friss levelek vagy zöld takarmány elfogyasztásától, sertések pedig a gyökerek elfogyasztásától.

Az alköményfogyasztás okozta emberi halálesetek ritkák, de olyan esetek hányás és katarzis ismertek, ^{[ hivatkozás szükséges ]} és a jelentések szerint meghalt egy gyermek, aki zúzott magokat fogyasztott gyümölcslében. ^{[ hivatkozás szükséges ]} Ha halál következik be, az általában légzésbénulás miatt következik be.

Történelmileg a pokeweed-mérgezések gyakoriak voltak Észak-Amerika keleti részén a 19. században, különösen a tinktúrák reumaellenes készítményként való használatából, valamint az olyan bogyók és gyökerek fogyasztásából, amelyeket összetévesztettek a paszternák, Csicsóka, vagy torma.

Tünetek és reakció a mérgezésre

Owen kijelenti:

Belsőleg fogyasztva a pokemon lassan ható, de heves hánytató hatású. A hányás általában körülbelül 2 órával a növény vagy annak részeinek elfogyasztása után kezdődik. Súlyos mérgezés esetén hasmenés, görcsök, néha konvulziók jelentkeznek. Halál esetén az oka általában a légzőszervek bénulása. Állati vagy emberi mérgezés esetén állatorvosnak vagy orvosnak kell eljárnia.

Az OARDC munkatársai megjegyzik, hogy a pokemonmérgezés azonnali és későbbi tünetei közé tartozik az „égő érzés a szájban, nyálfolyás, gyomor-bél görcsök, hányás és véres hasmenés”, és hogy az elfogyasztott mennyiségtől függően súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek, beleértve a „vérszegénységet, a megváltozott pulzusszámot és légzést, görcsöket és a légzési elégtelenség miatti halált”. ^[10] Ha a növényből vagy annak kivonataiból csak kis mennyiséget fogyasztanak, az emberek és az állatok egy-két napon belül felépülhetnek. ^{[10] [16]}

Élőhely és elterjedési terület

A pokémon keleten őshonos. Észak-Amerika, a Középnyugat, a Mexikói-öböl partvidéke és az USA nyugati partvidékének államai. ^[17]

Morfológia

Egy fürt alkörmös bogyó

Növénytípus : Évelő lágyszárú növény, amely elérheti a 3 méteres magasságot, de általában 1,2–2 méter magas. A növénynek azonban néhány évesnek kell lennie, mielőtt a gyökere elég nagyra nőne ahhoz, hogy ezt a méretet elbírja. A szára gyakran vörös, ahogy a növény érik. A szezon elején egy függőleges, merev központi szára van, amely a szezon későbbi szakaszában a bogyók súlyától szétterülő, vízszintes formává változik. A növény minden télen a gyökereiig elhal. A szára kamrás... bél.

Levelek : A levelek váltakoznak, durva textúrájúak, közepesen vastagok. porozitás. A levelek hossza elérheti a tizenhat hüvelyket is. Minden levél ép. A levelek középzöldek és simák, egyesek szerint kellemetlen szagúak.

Virágok : A virágok 5 szabályos részből állnak, felálló porzóval, és legfeljebb 5 mm szélesek. Fehér, sziromszerű csészeleveleik vannak valódi szirmok nélkül, fehér kocsányokon és szárakon, felálló vagy lelógó fürtben, amely a növény terméshozásával sötétedik. A virágok először nyár elején jelennek meg, és kora őszig folytatódnak.

Gyümölcs : Fényes, sötétlila bogyó, amelybe fürtvirágzatú rózsaszín fürtök szárak egy rózsaszínnel kocsány. A bogyó nélküli kocsányok jellegzetes, lekerekített, öt részből álló csészealjjal rendelkeznek. A termések kerekek, tetejük és aljuk laposan bemélyedett. Az éretlen bogyók zöldek, először fehérré, majd feketéslilává válnak.

Gyökér : Vastag központi karógyökér, amely mélyre nő és vízszintesen terjed. Gyors növekedésű. Barna kéreg, fehér pép, mérsékelt számú gyökérke. A keresztben vágott gyökérszeletek koncentrikus gyűrűket mutatnak. Nem képes nitrogént megkötni. ^{[6] [ hivatkozás nélkül ] [14]}

Természetes termékek

Különböző források tárgyalják a növény nevezetes kémiai összetevőit. Owen, az Iowa Állami Egyetem munkatársa megjegyzi, hogy „a teljes alkeszméz növény egy szaponinhoz hasonló mérgező anyagot tartalmaz”, és hogy az „alkaloid fitolakcin  kis mennyiségben is előfordul." Heller a Nemzeti Orvostudományi Könyvtárban két természetes terméket, az alkaloidot említi fitolakkatoxin és a fitolakcagenin, mint az emberi mérgezéshez hozzájáruló tényező. A Kanadai Mérgező Növények Információs Rendszere megismétli a fitolakcinról és a fitolakkatoxinról szóló információkat.

Egyéb mérgező összetevők közé tartozik triterpén szaponinok a triterpén geninek, a fitolakcagenin alapján, ahogy azt már említettük, és jaligonsav, fitolakgénsav (fitolakinsav), esculentic sav, és pokeberrygenin, ^[19] és fitolakcasidok A, B, D, E és G, és fitolackasaponinok B, E és G.

A toxicitás szempontjából nem jellemzett, pokémon bogyóiból izolált triterpén szaponinok a következők: esculentozid E; és fitolakcasidok C és F, valamint oleanolsav és 3-oxo-30-karbometoxi-23-norolean-12-én-28-oinsav. ^[19] Az izolált triterpén-alkoholok közé tartoznak α-spinaszterol és annak glükozid, α-spinaszteril-β- D -glükozid és egy palmitil-származék, 6-palmititil-α-spinaszteril-6 -D -glükozid, valamint egy hasonlóan funkcionalizált sztigmaszterin-származék, 6-palmitil-Δ7-sztigmaszterol-Δ- D -glükozid.

Más, mint keményítő és különféle tanninok, más, a pokeweedből izolált kis molekulájú természetes termékek közé tartoznak a kanthomikrol asztragalin, és kariofillén. A magok fenol aldehidet tartalmaznak kávéaldehid.

Az érdekes fehérjék közé tartoznak a különféle lektinek, PAP-R fehérje és pokeweed mitogén (PWM), ^{[ hivatkozás szükséges ]} valamint egy mérgező glikoprotein.

Felhasználás

Kertészeti és ökológiai hasznosság

A beszámolók szerint a pokeweed bogyói jó táplálékforrást jelentenek az énekesmadarak számára, mint például a szürke macskamadár ( Dumetella carolinensis ), északi gúnymadár ( Mimus polyglottos ), északi bíboros ( Cardinalis bíborosok ), barna réti réce ( Toxostoma rufum ), más madárfajok, beleértve a gyászgalambot ( Zenaida macroura ), és cédruscsípő ( Bombycilla cedrorum ). A toxinjait látszólag toleráló kisemlősök közé tartozik a mosómedve, az oposszum, a vörös és szürke róka, valamint a fehérlábú egér.

A pokeweed-et időnként táplálékforrásként használják egyes fajok lárvái. Lepidoptera fajok, beleértve a óriás leopárdlepke ( Hypercompe scribonia ).

Néhány pokemont dísznövényként termesztenek, főként vonzó bogyóik miatt. Számos fajtát szelektáltak nagyobb terméseik miatt. bugák.

Népi és alternatív gyógyászat

Owen megjegyzi, hogy „az indiánok és a korai telepesek a gyökeret borogatásokban és bizonyos gyógyszerekben használták bőrbetegségek és reuma esetén”.

A 19. század végi gyógynövény, a King amerikai gyógyszertára, különféle népi gyógyászati felhasználásokat ír le, amelyek az egyéneket a málnatermékek fogyasztására késztették. Fitolakka A kivonatot az 1890-es években vényköteles fogyókúrás gyógyszerként reklámozták.

A pokeweed népszerűsítése itt történik: alternatív gyógyászat mint egy étrend-kiegészítő amely számos betegség kezelésére alkalmas, beleértve mumpsz, ízületi gyulladás és különféle bőrbetegségek. ^[28] Bár a pokefüvet laboratóriumi kutatásoknak vetették alá, nincs orvosi bizonyíték hogy bármilyen jótékony hatással van az emberi egészségre.

Élelmiszer-felhasználás

Nő poké salátát készít

A poké egy hagyományos déli étel. Appalache-hegység étel. A nagyon fiatal növények levelei és szára is fogyasztható, de meg kell főzni őket, általában háromszor friss vízben forralva. A levelek íze hasonló a spenóthoz; a szárak íze hasonló a... spárga. A szárak előkészítéséhez a fiatal szárakat a bélkamra kialakulása előtt szedjük le, óvatosan húzzuk le a lila héjat, majd aprítsuk fel a szárat, és pirítsuk meg liszthez hasonló formában. okra. A pokemon levelek elkészítésének tipikus receptje a következő: eltávolítjuk a leveleket a növényről, leöblítjük a leveleket hideg vízben, felforraljuk a leveleket egy nagy fazékban körülbelül 20 percig, majd a leveleket egy szűrőbe öntjük (a főzővizet elöntve), leöblítjük őket hideg vízben, a forralást és az öblítést legalább még kétszer megismételjük, a leveleket szalonnazsírban pár percig serpenyőben pirítjuk, hozzáadjuk a szalonnát, és ízlés szerint sózzuk és borsozzuk.

A gyökeret soha nem eszik meg, és nem is lehet ehetővé tenni, de egy 19. század végi gyógynövény, a King amerikai gyógyszertárában, leírja a különféle népi gyógyászati felhasználásokat, amelyek arra késztették az embereket, hogy bogyós termékeket fogyasszanak, és a fesztiválok ma is ünneplik a növény történelmi ételkészítményekben való felhasználását (lásd alább).

Egyéb felhasználások

Növényi toxinok Fitolakka ellenőrzésének eszközeként vizsgálják zebrakagylók.

A pokemon bogyóinak mérgező kivonata feldolgozható vörös színűre. tinta vagy festék.

A 19. század közepén bor gyakran mákos bogyók levével színezték.