Vadszőlőt (Vitis spp.) európai telepesek találtak, amikor megérkeztek a mai Egyesült Államok keleti partjára. Az Európában őshonos háziasított szőlőhöz (Vitis vinifera) hozzászokva, a vadszőlő burjánzó szőlőtőkéje és termései
Vadszőlőt (Vitis spp.) európai telepesek találtak, amikor megérkeztek a mai Egyesült Államok keleti partjára. Az Európában őshonos háziasított szőlőhöz (Vitis vinifera) hozzászokva, a vadszőlő burjánzó szőlőtőkéje és termései arra ösztönözték a szőlőbarátokat, hogy különféle fajokat hibridizáljanak, hogy nagyobb, édesebb gyümölcsöket hozzanak borhoz, gyümölcslevekhez és zselékhez. Míg néhány őshonos vadszőlőt termesztettek, a legtöbb háziasított szőlő vinifera fajta.
A vadszőlő és a termesztett szőlő között a fő különbség a termések mérete és édessége, a kártevő- és betegségállóság, valamint a szaporodás. Általában a vadszőlőnek kisebb a termése, mint a háziasított szőlőnek.
Könnyen nőnek, és sokkal kevésbé fenyegetik őket betegségek és kártevők, mint a termesztett szőlőfajták, így meglehetősen termékeny termelők. Egy másik ok, amiért a vadszőlő gyomok közé sorolhatók.
A vadszőlő 1/8-1 hüvelyk átmérőjű gyümölcsöt terem. Míg a gyümölcsök ehetőek, a savastól az édesig változnak (az általunk kínált vadszőlő magvak nagyon édesek).
Ehető a vadszőlő?
Igen, a vadszőlő ehető
A vadszőlő kiválóan alkalmas gyümölcslé préselésre, és nagyon jól lefagy, ha nincs időnk vagy kedve azonnal levet fagyni. A lé kiváló zselét készít. Edényekké főzhetők, és a levelei is ehetők. A „dolma” néven ismert leveleket régóta használják a mediterrán konyhában, rizzsel, hússal és különféle fűszerekkel töltve.
Adatlap
Vadszőlőt (Vitis spp.) európai telepesek találtak, amikor megérkeztek a mai Egyesült Államok keleti partjára. Az Európában őshonos háziasított szőlőhöz (Vitis vinifera) hozzászokva, a vadszőlő burjánzó szőlőtőkéje és termései
